^ Vissza

Szociálterápiás szerepjáték

Arra kínál lehetőséget, hogy a résztvevők tudatosítsák korábbi és jelenlegi élményeinkkel kapcsolatos beállítódásukat, észleljék a saját és az idegen viselkedésmódokat és felülvizsgálják ezek motívumait, fölkeltsék a kreativitást és a beleérző-képességet, ezzel egyidejűleg megtámogatva az önérvényesítést. Különböző viselkedésmódokat kipróbálva megtanulják fölbecsülni ezek következményeit is, új szerepeket gyakorolnak be és megtanulják elhatárolni magukat mások szerepelvárásaitól. A módszer alkalmas arra is, hogy diagnosztikus megfigyelésekre tegyünk szert a kliensek szerepértelmezésével, szociális cselekvésével, problémalátásával, konfliktus megoldási képességeivel kapcsolatban.

 

A játékokat 3 csoportba oszthatjuk:

Észlelésre építő játékok, amelyek valamilyen élménnyel foglalkoznak, amelyekben saját személyünk és történetünk áll a középpontban. A beleérző-játékok középpontjában mások észlelése és saját identitásunk kimunkálása áll, míg a fantáziaképek arra kínálnak legális alkalmat, hogy a fantáziánk világába menekülve teret adjunk álmainknak, vágyainknak.

A csoportra irányuló játékok olyan szerepjátékok, amelyekben résztvesz az egész csoport és különböző fantáziaszerepekben, szimbólikus formában mutatja meg konfliktusait, éli át lehetőségeit. De vannak olyan csoportjátékok is, amelyek a csoport élményeivel foglalkoznak, ilyeneket tesznek lehetővé. Céljuk a szocializációs deficitek feldolgozása, beállítódások megváltoztatása, a döntés- és konfliktuskészség javítása.

A problémákra irányuló játékok tárgya egy problematikus vagy frusztráló helyzet élményvonatkozásának és cselekvési aspektusainak szemügyrevétele. Ezek a játékok a problémák elemzésére, különböző cselekvési alternatívák kimunkálására, az elégtelenség és a mindenhatóság érzéseinek feldolgozására szolgálnak.